A tartós stressz sokszor fokozatosan épül fel az életünkben. Hosszabb ideig fennálló munkahelyi nyomás, túlórák, folyamatos elérhetőség vagy több szerep egyidejű ellátása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a terhelés meghaladja az erőforrásainkat. Ilyenkor gyakran észrevétlenül csökken a regenerálódásra fordított idő.

​

A túlterheltség egyik jellegzetes élménye az állandó fáradtság. Előfordulhat, hogy pihenés után sem érezzük magunkat kipihentnek, vagy egyre nagyobb áldozattal jár fenntartani a korábbi teljesítményt. Gyakran megjelenik az ingerlékenység, a türelmetlenség és az az érzés, hogy „nincs idő megállni”.

​

Hosszabb távon ez az állapot érzelmi és mentális és testi kimerüléshez vezethet. Csökkenhet a motiváció, elhalványulhat az elköteleződés, és a mindennapok egyre inkább túlélésként jelenhetnek meg. A stressz és a kiégés így nemcsak a munkára, hanem az élet más területeire is hatással lehet.

​

A modern társadalomban ez egy olyan probléma, amivel sokan küzdünk. Fontos tudni, hogy a kórnikus stressz  hosszú távon az életminőség tartós romlásához, vezethet, számos betegség kialakulásában közrejátszik, például szív-, és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, emésztőrendszeri zavarok.

​

Egy pszichológus szakemberrel való közös gondolkodás segíthet abban, hogy rálássunk a túlterheltségünket fenntartó tényezőkre, és fokozatosan visszaépítsük a kiegyensúlyozottabb működést.